Mikor számolható el a veszteség a nyeremény adójában

A veszteség levonhatóságának kérdése csak akkor értelmes, ha a nyeremény egyáltalán adóköteles, ezért az első lépés mindig a szervező jogállásának tisztázása. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 76. § (4) bekezdése szerint „nem számít jövedelemnek a jogszerűen szervezett” játékkaszinóból, távszerencsejátékból és online kaszinójátékból származó nyeremény.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar engedéllyel működő szervezőnél elért nyereményt nem kell bevallani, és utána a játékos semmilyen adót nem fizet.

Ugyanez a bekezdés egy kivételt tartalmaz, amelyet könnyű átsiklani: a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) 29/Q. §-a szerinti külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény akkor sem mentes, ha a játék egyébként legális online kaszinóban zajlott. Ezt az Szjtv. maga is kimondja, amikor rögzíti, hogy az ilyen nyeremény „személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség alá esik”. A legális szervezőnél tehát a veszteség levonhatósága fel sem merül, hiszen nincs adó, amelyből bármit le lehetne vonni.

A külföldi, magyar engedély nélküli oldal

Más a helyzet, ha a játék olyan külföldi oldalon zajlott, amely Magyarországon nem rendelkezik engedéllyel, mert az ott elért nyereményre a 76. § (4) bekezdés mentessége nem alkalmazható. Az általunk áttekintett szakmai források egybehangzóan egyéb jövedelemként kezelik, amely az összevont adóalapba tartozik, és utána személyi jövedelemadó, valamint szociális hozzájárulási adó fizetendő. Ennél az esetnél válik valódi kérdéssé, hogy a befizetett tét csökkenti-e az adóalapot.

A kérdésre a válasz a jelenlegi forrásaink alapján nem egyértelmű, és ezt külön kell rögzíteni, mielőtt bárki a bevallását erre építené.

Az egyik általunk olvasott jogi elemzés úgy fogalmaz, hogy a nem jogszerű szervezésből származó nyeremény „egyéb jövedelemnek” minősül, és a jövedelem „a bevétel és az igazolt költségek különbözeteként” állapítható meg, ahol a költség tipikusan a játékba befizetett tét. Ez az értelmezés kedvező a játékosnak, mert a vesztes körök tétje csökkenti az adóalapot.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ezzel kapcsolatos kifejezett állásfoglalását nem találtuk, és azt sem tudtuk ellenőrizni, hogy a hatóság a gyakorlatban milyen körben fogadja el a téteket költségként. Nem tisztázott az sem, hogy egy adóéven belül a különböző oldalakon elszenvedett veszteségek összevonhatók-e, vagy csak az adott nyereményhez közvetlenül kapcsolódó tét vehető figyelembe. Az egyéb jövedelem általános szabályai ráadásul szigorúbbak a költségelszámolásnál, mint az önálló tevékenységéi, ezért a levonás igazolása a magánszemélyt terheli. Ilyen helyzetben a szervező kimutatásai, a bankszámla tételei és a befizetések dátumai jelentik az egyetlen bizonyítékot.

A legális magyar szervezőnél a veszteség semmilyen adóelőnyt nem jelent.

Ez nem hátrány, hanem a mentesség következménye: ahol nincs adóköteles jövedelem, ott nincs mit csökkenteni, és a vesztes tét más jövedelem adójából sem vonható le.

A két szervezőtípus közötti különbség a játékos szempontjából elsősorban adminisztratív és adójogi, ezért az alábbi összevetés kizárólag ezt a két dimenziót vizsgálja, a játékkínálatot és a bónuszokat nem.

Az olvasói levelekben visszatérő félreértés, hogy a kaszinóban elvesztett összeg más jövedelem, például a munkabér adójából levonható. Erre az Szja tv. alapján nincs lehetőség, mert a szerencsejáték-veszteség nem szerepel a törvényben adóalap-csökkentő tételként.

Gyakran felmerül az is, hogy a nyertes és a vesztes oldal egyenlege számít, akkor is, ha a nyeremény legális magyar szervezőtől származik. Ez a gondolatmenet ott okafogyott, mert a mentes nyeremény nem jövedelem, így egyenleget sem kell képezni.

Engedély nélküli külföldi oldal esetén a leggyakoribb hiba a dokumentáció hiánya: a játékos utólag nem tudja igazolni, mennyit fizetett be, és melyik nyereményhez milyen tét tartozik. Mivel a tétlevonás hatósági elfogadását nem tudtuk megerősíteni, a hiányos nyilvántartás azt eredményezheti, hogy a teljes kifizetett összeg lesz az adóalap. A kifizetési kimutatások, a számlakivonatok és a szervezővel folytatott levelezés megőrzése ezért a játékos saját érdeke, függetlenül attól, hogy végül milyen értelmezést fogad el a hatóság.

Végül: a szervező által levont adó nem a játékos adója.

A magyar szervező az Szjtv. szerinti játékadót a saját tiszta játékbevétele után fizeti, ez a játékos nyereményét nem csökkenti, és bevallási teendőt sem keletkeztet nála.