Adóelőleg szerencsejáték-nyereményen
Az adóelőleg a személyi jövedelemadónak az a része, amelyet a jövedelem megszerzésének évében, még az éves bevallás előtt kell megfizetni: magyar kifizetőnél a kifizető vonja le, kifizető hiányában a magánszemély maga állapítja meg és fizeti be. Szerencsejátéknál akkor kerül elő, ha a nyeremény az 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerint jövedelemnek számít. Magyar engedélyes szervezőnél ez a kivétel, a külföldi engedéllyel működő oldalon szerzett nyereménynél viszont a főszabály.
Hogyan számítják ki az adóelőleget?
Ha a nyeremény nem esik az Szja tv. 76. § (4) bekezdése szerinti mentes körbe, egyéb jövedelemnek minősül, és az összevont adóalapba kerül. A törvény 28. § (1) bekezdése szerint a bevételnek nem része a megszerzése érdekében viselt, szabályszerűen igazolt kiadás, így a jövedelem a nyereményből az igazolt tét levonásával adódik.
Az adóelőleg kulcsa 15 százalék, mellette a magánszemélyt 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terheli. Mivel a szochót ilyenkor a játékos maga fizeti, és költségként nem számolhatja el, mindkét adó alapja a jövedelem 89 százaléka.
Egy külföldi oldalról származó, 100 000 forintos jövedelemnél így az alap 89 000 forint, az szja-előleg 13 350 forint, a szocho 11 570 forint, a kettő együtt 24 920 forint.
Régebbi szakcikkekben még 15,5 százalékos szocho és 87 százalékos szorzó szerepel, ami a korábbi kulcshoz tartozott; a 13 százalékos kulcs mellett a 89 százalékos szorzó a helyes. Az előleget a megszerzés negyedévét követő hónap 12. napjáig kell befizetni, a végleges elszámolás pedig az éves szja-bevallásban történik, ahol a megfizetett előleget beszámítják.
Adóelőleg és végleges személyi jövedelemadó
Az adóelőleg és az éves személyi jövedelemadó ugyanabból a jövedelemből számol, de eltérő időpontban és eltérő joghatással. Az alábbi sorok azt mutatják, melyik miről dönt.
Adóelőleg | Éves szja |
|---|---|
| Nem végleges, év közbeni részlet | Végleges, ez rögzíti a tényleges adót |
| Kulcsa 15%, alapja a jövedelem 89%-a | Kulcsa szintén 15%, azonos alapon |
| Külföldi nyereménynél a játékos fizeti be | A bevallást is a játékos nyújtja be |
| Magyar külföldi jackpotnál a szervező vonja le | A levont összeget a bevallásban beszámítják |
Hol találkozik vele a játékos?
A magyar engedélyes szervezőnél a nyeremény főszabályként nem jövedelem. Az Szja tv. 76. § (4) bekezdése kiveszi a jövedelem köréből a jogszerűen szervezett játékkaszinó, bukmékeri fogadás, távszerencsejáték és online kaszinójáték nyereményét, „az Szjtv. 29/Q. §-a szerinti külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény kivételével”.
Ez a kivétel az a pont, ahol magyar oldalon adóelőleg jelenik meg. Az SZTFH tájékoztatása szerint a külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény szja-köteles, és az online kaszinó üzemeltetője köteles az adóelőleget levonni és az állami adóhatóságnak megfizetni. Online kaszinójátékot Magyarországon kizárólag játékkaszinót üzemeltető koncessziós társaság szervezhet.
A külföldi engedélyes oldal, akár máltai, akár más állam engedélyével működik, a magyar szabályok szerint nem kifizető, ezért levonás sem történik. Ilyenkor a játékosnak magának kell az előleget megállapítania és befizetnie, a NAV tájékoztatója szerint pedig a szerencsejátékból származó jövedelem a magánszemély illetősége szerinti államban adóztatható, vagyis magyar illetőségű játékosnál Magyarországon.
Az, hogy a külföldi oldal a saját engedélye szerint jogszerűen működik, ezen a besoroláson nem változtat.
Amivel az adóelőleget gyakran összetévesztik
A leggyakoribb tévedés az adóelőleget végleges adónak tekinteni. Az előleg csak év közbeni részlet, a tényleges kötelezettséget az éves bevallás rögzíti.
Gyakran összemosódik a szochóval is. A 13 százalékos szociális hozzájárulási adó külön adónem, nem része az szja-előlegnek, ezért a fenti 24 920 forintos példában is két külön tétel szerepel.
Ha egy külföldi szervező a saját joga szerint adót von le, az nem magyar adóelőleg, és arra, hogy itthon beszámítható-e, egységes szabályt nem találtunk.
Nyitott kérdés a veszteségek kezelése is. A 28. § (1) bekezdése az igazolt kiadás levonását engedi, de arra, hogy egy nyerő tét mellett a más játékokban elvesztett tétek mennyiben számolhatók el, a törvény szövege nem ad egyértelmű választ, és erről szóló hatósági útmutatót sem találtunk. Ahol a jogszabály hallgat, ott ezt az oldal sem pótolja feltételezéssel.
