Szjtv. – a magyar szerencsejáték-törvény
Az Szjtv. a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény hivatalos rövidítése, vagyis az a magyar jogszabály, amely meghatározza, mi minősül szerencsejátéknak, és milyen engedéllyel, milyen játékosvédelmi feltételek mellett szervezhető Magyarországon. A rövidítés leggyakrabban kaszinók általános szerződési feltételeiben és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) határozataiban fordul elő. A törvényt sokszor módosították, ezért mindig az egységes szerkezetű, hatályos szöveg az irányadó.
Mit szabályoz pontosan az Szjtv.
A törvény 1. § (1) bekezdése adja a fogalom magját: „Szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá.” A második mondat teszi hozzá a döntő elemet, hogy a nyerés vagy a vesztés „kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ”.
Az (2) bekezdés szerint a törvény alkalmazásában a fogadás is szerencsejátéknak minősül. A szervezői tevékenységek között a törvény külön nevesíti a sorsolásos játékot, a játékkaszinó és az online kaszinó működtetését, a kártyatermet, a távszerencsejátékot és a lóversenyfogadást, mindegyikhez saját engedélyezési szabályokkal.
A felügyeletet a SZTFH látja el.
A részletszabályokat nem maga a törvény, hanem a végrehajtására kiadott hatósági rendeletek tartalmazzák: az engedélyezésről és lebonyolításról a 20/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet, a felelős játékszervezésről az 5/2021. (X. 21.) SZTFH rendelet szól. Ha egy kaszinó feltételei az Szjtv.-re hivatkoznak, a hivatkozott kötelezettség pontos tartalma ezért gyakran csak a rendelettel együtt olvasva derül ki.
A játékost érintő legfontosabb szakaszok
Az alábbi táblázat azokat a rendelkezéseket gyűjti össze, amelyekkel a játékos a regisztrációtól a kifizetésig ténylegesen találkozik. A szakaszszámok és a tartalom a Nemzeti Jogszabálytárban közzétett hatályos szövegből származnak.
| Szakasz | Tárgy | Lényeg | Hol jelenik meg |
|---|---|---|---|
| 1. § (1) | Szerencsejáték fogalma | Tét, nyeremény és döntően a véletlen | ÁSZF bevezető része |
| 1. § (5b) | Korhatár | 18 éven aluli nem játszhat | Regisztráció, azonosítás |
| 1. § (6b) | Játékosvédelmi nyilvántartás | A hatóság vezeti, önkorlátozás és gondnokság esetére | Belépéskor végzett ellenőrzés |
| 1. § (8), (10) | Nyereményigazolás | 2 millió Ft feletti nyereményről, kérésre | Kifizetés után |
| 2. § (2a) | Területi hatály | Magyarországra irányuló szolgáltatásra is kiterjed | Magyar nyelvű oldalak |
| 3. § (1b) | Online kaszinó | Csak hazai kaszinókoncesszió jogosultja szervezheti | SZTFH engedélyesi nyilvántartás |
Hazai és külföldi engedélyes szervező
A 2. § (2a) bekezdése szerint a törvény hatálya akkor is kiterjed egy szolgáltatásra, ha az Magyarország területén lévő igénybe vevők felé irányul, „különösen olyan esetekben, amikor a szolgáltatás magyarul hozzáférhető, vagy azt Magyarország területén reklámozzák”. A szervező székhelye tehát önmagában nem dönti el, hogy az Szjtv. alkalmazandó-e.
Magyar engedélyes online kaszinót a 3. § (1b) bekezdése alapján kizárólag olyan koncessziós társaság szervezhet, amelyet egy Magyarországon működő játékkaszinó koncessziójának jogosultja hozott létre vagy működtet. Az online sportfogadás a 29/C. § szerint távszerencsejátéknak minősül, és ehhez külön engedély tartozik. Az engedélyes online kaszinók és távszerencsejáték-oldalak doménnevét a hatóság a 2. § (2d) bekezdése alapján a honlapján közzéteszi, így egy oldal magyar engedélye ott ellenőrizhető.
Egy külföldi, például máltai engedély a törvény szövege szerint nem helyettesíti a hatóság engedélyét, mert az 1. § (5) bekezdése a hírközlő eszközön szervezett szerencsejáték ajánlatainak közzétételét is a hatóság engedélyéhez köti. Ennek gyakorlati következménye a játékosvédelemben jelentkezik: az 1. § (6c) bekezdése szerint a játékosvédelmi nyilvántartásba kizárólag a hatóság engedélyével rendelkező szervezők tekinthetnek be, ezért a jelentős önkorlátozó nyilatkozat a külföldi engedélyes oldalakon nem érvényesül automatikusan.
Ez a különbség a játékos számára a legkevésbé látható, mégis a legsúlyosabb.
Amivel az Szjtv.-t gyakran összekeverik
A leggyakoribb tévedés, hogy az Szjtv. írná elő a játékos nyereményének adóját. A törvény 1. § (8) bekezdése csak annyit mond, hogy a nyereményigazoláson fel kell tüntetni a szervező által levont személyi jövedelemadó összegét, maga az adókötelezettség az adótörvényekből következik.
Az Szjtv.-ben szereplő játékadó egészen más fogalom. Ezt a szervező fizeti, alapja a 37. § szerinti tiszta játékbevétel, vagyis a befizetett téteknek a kifizetett nyereményekkel csökkentett összege, és a játékos egyenlegét közvetlenül nem érinti.
Végül a rövidítést néha a Szerencsejáték Zrt.-vel azonosítják, pedig az állami játékszervező csak az egyik szereplő, amelyre a törvény vonatkozik.
Amit egy hivatkozásnál először nézek, az a szakaszszám: ha egy oldal csak általában „az Szjtv. szerint” jár el, és nem jelöli meg a pontos rendelkezést, a feltétel tartalma a törvény szövegéből nem ellenőrizhető, ezért ezt a hiányt minden esetben külön jelzem.
