Tiltott szerencsejáték: jogi fogalom
Tiltott szerencsejáték az Szjtv. 37. § 14. pontja szerint „az e törvény szerint engedélyköteles szerencsejáték, amelyet a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye nélkül szerveznek”. A minősítés tehát a szervezőn múlik, nem a játék típusán: ugyanaz a rulett vagy sportfogadás engedéllyel jogszerű, engedély nélkül viszont tiltott.
A pont korábbi szövege még „az állami adóhatóság engedélye nélkül” szervezett játékról szólt, mert az engedélyezés akkor az adóhatóságnál volt, ma pedig a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál (SZTFH) van.
Külföldi engedély és a magyar jog
A definíció kifejezetten a magyar szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyére utal, ezért egy máltai vagy más külföldi engedély önmagában nem teszi jogszerűvé a Magyarországon kínált játékot. Az Szjtv. 2. § (1) bekezdése a távszerencsejáték szervezését liberalizált tevékenységnek nevezi, a (2) bekezdés ugyanakkor a szervezést a hatóság engedélyéhez köti.
A magyar engedélyes szervező így hazai felügyelet alatt működik, a kizárólag külföldi engedéllyel rendelkező szervező viszont a magyar jog szerint engedély nélkül szervez.
A játékos ezzel a minősítéssel leggyakrabban akkor találkozik, amikor egy oldal nem tölt be. Az SZTFH ilyenkor a tiltott szerencsejáték-szervezést megvalósító elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét rendelheti el végzésben, amelyet hirdetményként három napig a honlapján tesz közzé. A végzés a szervezővel való közlésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható, és a pénzforgalmi szolgáltató sem működhet közre a tiltott tevékenységben.
Amivel a fogalmat összetévesztik
A fogalom gyakori félreolvasása, hogy minden pénzes játék szerencsejáték. Az Szjtv. 1. § (1) bekezdése csak azt a játékot sorolja ide, amelyben „a nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomó részt a véletlentől függ”.
A másik tévedés a közigazgatási és a büntetőjogi következmény összemosása. A Kúria egyik ügyében az engedély nélküli szervezés jogkövetkezménye az Szjtv. 12. § (3) bekezdés d) pontja szerinti bírság volt, míg a Btk. 360. §-a a tiltott szerencsejáték rendszeres szervezését, illetve az ahhoz szükséges helyiség rendelkezésre bocsátását rendeli büntetni.
A definíció a szervezést minősíti, a játékos jogállásáról maga a fogalom nem rendelkezik.
