Kóros játékszenvedély: meghatározás
A kóros játékszenvedély a szerencsejáték tartós, visszatérő és kontrollálhatatlan formája, amely a negatív következmények ellenére is fennmarad, és jelentős személyes, családi, anyagi vagy munkahelyi károsodást okoz. A kifejezés a BNO-10 F63.0 kódjához tartozó kórkép régebbi magyar neve, a DSM-5 és a BNO-11 ma szerencsejáték-zavarként tárgyalja. Orvosi diagnózisról van szó, amelyet szakember állapít meg, így egy online kaszinó felületén megjelenő figyelmeztetés vagy egy önteszt eredménye önmagában nem azonos vele.
Diagnosztikai küszöb a DSM-5 és a BNO-11 szerint
A DSM-5 kilenc kritériumot sorol fel, és a diagnózishoz legalább négynek kell teljesülnie ugyanazon 12 hónapos időszakon belül, klinikailag jelentős szenvedéssel vagy károsodással együtt. A kritériumok között szerepel az egyre nagyobb tétek iránti igény, a leállási kísérletek ismételt kudarca, a veszteség visszanyerésére irányuló visszatérés a játékhoz, a játék mértékének eltitkolása és a mások pénzére szoruló kisegítés. Kizáró feltétel, ha a viselkedést mániás epizód jobban megmagyarázza.
A súlyosságot a teljesült kritériumok száma adja meg: 4–5 kritérium enyhe, 6–7 közepes, 8–9 súlyos fokozatot jelent.
A BNO-11 megközelítése
A BNO-11 a 6C50 kódon tárgyalja a szerencsejáték-zavart, és pontszám helyett együttesen fennálló jellemzőket vár el. Ezek a játék feletti kontroll beszűkülése, a játék elsőbbsége más érdeklődési körökkel és napi tevékenységekkel szemben, valamint a folytatás vagy fokozás a negatív következmények ellenére. Az irányadó időtartam itt is jellemzően 12 hónap, amelyet a besorolás súlyos tünetek esetén, például napokig megszakítás nélkül tartó játéknál, rövidebb, akár hat hónapos időszakra is lehetővé tesz. Külön alkódon kezeli a túlnyomórészt offline (6C50.0) és a túlnyomórészt online formát.
A fogalom helye a magyar szerencsejáték-jogban
Az 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) nem a „kóros játékszenvedély” kifejezést használja: az 1. § (5a) bekezdés a) pontja „a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmairól és a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyeiről szóló tájékoztatás” kötelezettségét sorolja a felelős játékszervezés elemei közé. A részletszabályokat az 5/2021. (X. 21.) SZTFH rendelet tartalmazza, amely a szervező kereskedelmi kommunikációjában is figyelmeztetést ír elő.
Joghatással a fogalom ott jelenik meg, ahol a játékos önkorlátozást kér.
Az Szjtv. 1. § (6b) bekezdése szerint a hatóság a jelentős önkorlátozó nyilatkozatot adó személyekről játékosvédelmi nyilvántartást vezet. A (6d) bekezdés alapján ez rögzíti a korlátozás megszűnésének időpontját vagy határozatlan jellegét, az érintett játékfajtát, és ha a korlátozás kifejezetten egy szervezőre vonatkozik, annak megnevezését. A (7b) bekezdés szerint a nyilatkozat és annak hatósági nyilvántartása miatt a sérülékeny személyt igazgatási szolgáltatási díj nem terheli.
A magyar és a külföldi engedélyes szervező között itt van a lényeges különbség. A (6c) bekezdés alapján a játékosvédelmi nyilvántartásba kizárólag a magyar szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyével rendelkező szervezők tekinthetnek be, így egy csak máltai vagy más külföldi engedéllyel működő oldal ehhez az adatbázishoz nem fér hozzá. Az ilyen oldalon a játékos a szervező saját önkizárási eszközére támaszkodhat, amelynek időtartama és visszavonhatósága szervezőnként eltér, és a magyar nyilvántartás adatait nem tükrözi.
Amivel a kóros játékszenvedélyt összetévesztik
A leggyakoribb tévedés, hogy a kóros játékszenvedélyt jogi státusznak tekintik.
A diagnózis önmagában senkit nem zár ki a játékból. Az Szjtv. 1. § (6) bekezdése azt a személyt tiltja el a kaszinójátéktól, az online kaszinójátéktól és a távszerencsejátéktól, akit a bíróság cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett. Ugyanez vonatkozik arra is, akinek cselekvőképességét a bíróság a szerencsejátékokkal összefüggő jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozta.
A szervező által elrendelt kitiltás szintén más intézmény. Az 1. § (5c) bekezdése a szerződést súlyosan megszegő játékossal szembeni intézkedésként írja le, eseti vagy legfeljebb 5 éves időtartammal, vagyis szerződéses és nem egészségügyi jellegű.
Az online kaszinók felelős játék oldalain megjelenő öntesztek szűrőeszközök, amelyek kockázati sávokat jeleznek, diagnózist viszont nem állítanak fel. Pontozásuk kérdőívenként eltér, ezért egy magas eredmény a szakemberhez fordulás indoka, a kóros játékszenvedély megállapítása pedig a DSM-5 vagy a BNO szempontjai szerint orvosi feladat marad. Amit egy ilyen oldalon először keresek, az a jelentős önkorlátozó nyilatkozatra és a játékosvédelmi nyilvántartásra vonatkozó tájékoztatás megléte.
