AML – pénzmosás elleni szabályok
Az AML (anti-money laundering) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni szabályok és belső eljárások összessége, amelyet a szerencsejáték-szervező a játékosok azonosításával és a pénzmozgások figyelésével alkalmaz. Magyarországon ennek alapja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.), amely a játékkaszinót és a kártyatermet működtetőt, valamint a távszerencsejátékot és az online kaszinójátékot szervezőt kifejezetten a kötelezett szolgáltatók közé sorolja.
A játékos az AML-lel leginkább a regisztrációnál és a kifizetésnél találkozik, amikor az oldal okmányt vagy a pénz forrását igazoló dokumentumot kér.
Mit ír elő a magyar Pmt. a szervezőknek?
A Pmt. 1. § (1) bekezdés i) pontja a játékkaszinót, kártyatermet működtetőt, valamint a távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, a távszerencsejátékot és az online kaszinójátékot szervezőt vonja a törvény hatálya alá. Felügyeletüket az 5. § b) pontja szerint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) látja el, a pénzügyi információs egység feladatát pedig a 3. § 27. pontja alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal erre kijelölt szervezeti egysége végzi.
Az online szervezőnél az ügyfél-átvilágítást a regisztráció váltja ki, összeghatártól függetlenül. A törvény 3. § 45. pont b) alpontja szerint a távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervezőjénél az üzleti kapcsolat „a játékos nyilvántartásba vétele”, ezért a 6. § (1) bekezdés a) pontja alapján az átvilágítást már ekkor el kell végezni.
A gyakran idézett hatszázezer forintos küszöb ettől eltérő helyzetre vonatkozik.
A 6. § (1) bekezdés e) pontja a távszerencsejátéknak nem minősülő fogadás szervezőjét kötelezi átvilágításra 600 000 forintot elérő vagy meghaladó nyeremény kifizetésekor, illetve hírközlő eszközzel szervezett ilyen fogadásnál az ugyanekkora, játékosi egyenlegről történő kifizetéskor. Az online kaszinóra tehát nem ez a szám az irányadó, és az a sokszor olvasható állítás, hogy a kaszinók csak e fölött azonosítják a játékost, a hatályos szöveggel nem egyezik. Pénzmosásra utaló körülmény felmerülésekor a 6. § (1) bekezdés f) pontja minden összegtől függetlenül átvilágítást ír elő.
Hol találkozik a játékos az AML-lel?
A regisztrációkor elvégzett átvilágítás a Pmt. 3. § 42. pont b) alpontja szerint a játékos nyilvántartásba vételekor alkalmazott intézkedéseket jelenti, vagyis az azonosítást, a személyazonosság igazoló ellenőrzését és a kockázati besorolást. A kockázati szintet a 6/A. § alapján írásban kell rögzíteni, és ettől függ, milyen mélységű ellenőrzést alkalmaz a szervező a későbbiekben.
Kifizetéskor az AML akkor jelenik meg újra, ha a befizetések vagy a nyeremények nagysága eltér a játékos addigi szokásaitól. Ilyenkor a szervező a pénzeszköz forrásának igazolását kérheti, amelynek példái között a 3. § 28a. pontja a bérjövedelem-igazolást és a nyereményhez kapcsolódó dokumentumot is felsorolja. Hogy pontosan milyen összegnél vagy milyen mintázatnál kér ilyet, azt a szervező belső szabályzata határozza meg, ezért a gyakorlat operátoronként eltér.
Külön figyelem jár a 4. §-ban felsorolt kiemelt közszereplőknek és közeli hozzátartozóiknak.
A külföldi engedélyes szervezőre más keret vonatkozik, mint a magyar engedélyesre. A Pmt. hatálya az 1. § (1) bekezdése szerint a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltatókra terjed ki, a külföldi székhelyűt pedig az (1a) bekezdés csak akkor vonja be, ha Magyarországon létesített tartós üzleti egysége révén nyújt szolgáltatást. Az ilyen egység nélkül működő, például máltai engedéllyel rendelkező szervező AML-kötelezettségeit a székhelye és engedélyező hatósága szerinti jog határozza meg, így a bekért dokumentumok köre és az ellenőrzés menete eltérhet a magyar szabályoktól.
Miben különbözik az AML a KYC-től?
Az AML-t gyakran a KYC szinonimájaként használják, pedig a KYC (know your customer) annak csak egyik eleme: az ügyfél azonosítása és személyazonosságának ellenőrzése. Az AML ennél tágabb fogalom, mert ide tartozik a pénzmozgások folyamatos figyelése, a gyanús ügyletek bejelentése és a szervező belső szabályzata is.
Ebből következik, hogy egy lezárt KYC után is kérhet a szervező újabb dokumentumot.
Szintén keveredik az AML-lel a felelős játék eszköztára, például a befizetési limit vagy az önkorlátozó nyilatkozat. Ezek a játékost védik, míg az AML célja a bűncselekményből származó pénz kiszűrése, tehát a forrásigazolás kérése önmagában nem játékosvédelmi korlátozás.
Az uniós AMLR szabálya
Az (EU) 2024/1624 rendelet (AMLR) 2027. július 10-től közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban. A szerencsejáték-szolgáltatóknak legalább 2000 euró összegű tét vagy nyeremény esetén kell ügyfél-átvilágítást végezniük, akár egyetlen műveletről, akár egymással összefüggő ügyletekről van szó, és ezt a rendelet az üzleti kapcsolat létesítésekor kötelező átvilágítás mellé írja elő, nem helyette. A Pmt. regisztrációhoz kötött szabálya ennyiben összhangban marad az új renddel; hogy a magyar jogalkotó a végrehajtáshoz milyen módosításokat fogad el, arról végleges szöveget nem találtunk.
