Szerencsejáték-reklám a magyar jogban
A szerencsejáték-reklám minden olyan közlés vagy megjelenítés, amely szerencsejáték igénybevételét vagy a szervező ismertségét mozdítja elő, és Magyarországon kizárólag a 2008. évi XLVIII. törvény (Grt.) 5. § (1) bekezdése és 21. §-a szerint tehető közzé.
Ezt a kötöttséget az 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) 2. § (7a) bekezdése mondja ki, a fogalom tartalmát pedig a Grt. 3. § d) pontjának általános reklámdefiníciója adja. A minősítéshez nem kell fizetett hirdetési felület, mert a Grt. a reklámot a közlés célja alapján határozza meg.
Mikor tehető közzé szerencsejáték-reklám
A reklámozó a megrendeléskor köteles a reklámszolgáltatónak, ennek hiányában a közzétevőnek átadni cégnevét, székhelyét, adószámát és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kiadott, szerencsejáték szervezésére jogosító engedélyét. Ezekről az adatokról a szolgáltató és a közzétevő a Grt. 5. § (3) bekezdése szerint három évig nyilvántartást vezet.
A Grt. 21. §-a ezen felül tiltja a gyermek- és fiatalkorúakat részvételre felszólító reklámot, valamint a szerencsejátékhoz kapcsolódó reklámot az alapvetően nekik szóló sajtótermékben.
Engedély nélkül szervezett játékot reklámozni tilos.
Engedélyes és engedély nélküli szervező reklámja
A Grt. a szervezőket nem a székhelyük, hanem az SZTFH-engedély megléte szerint választja szét, ezért az alábbi összevetés is ezt a határt követi.
SZTFH-engedélyes szervező | SZTFH-engedély nélküli szervező |
|---|---|
| Közzétehető, ha a megrendelő átadja az engedélyt | Közzététele tilos, Grt. 21. § (3) |
| Kiskorúakat felszólító reklám tilos | Kiskorúakat felszólító reklám ugyanúgy tilos |
| Felel a reklámozó, a szolgáltató és a közzétevő | Felel a reklámban szereplő személy is |
| Jogsértésnél az SZTFH fogyasztóvédelmi eljárása | Bírság: az elért előny tízszerese, legalább 10 millió Ft |
| Az SZTFH-engedély elegendő | Külföldi engedély nem pótolja az SZTFH-engedélyt |
Amivel a szerencsejáték-reklámot összetévesztik
A korábbi, 1997. évi LVIII. törvény úgy fogalmazott: „Tilos közzétenni olyan reklámot, amely külföldön szervezett szerencsejátékhoz vagy ajándéksorsoláshoz kapcsolódik.” A hatályos Grt. 21. § (3) bekezdése ehelyett azt a reklámot tiltja, amely „a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága engedélye nélkül szervezett szerencsejátékot népszerűsíti”. A döntő kérdés tehát az engedély, és egy máltai engedély önmagában nem teszi jogszerűvé a magyar közönségnek szóló reklámot.
A tájékoztató hirdetmény sem azonos a reklámmal.
Az Szjtv. 9. § (1) bekezdése szerinti hirdetménynek a 20/2021. számú SZTFH rendelet alapján jól láthatóan jeleznie kell, hogy a túlzásba vitt szerencsejáték mentálhigiénés problémákat vagy szenvedélybetegséget okozhat.
