Pénznyerő automata – jogi fogalom
Pénznyerő automatának a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) 26. § (1) bekezdése szerint az a tétfizetés fejében játékra alkalmas, mechanikusan vagy elektronikusan vezérelt berendezés minősül, amelyen nyerés esetén a játékos bármely formában vagyoni értékű nyereményre válhat jogosulttá. A köznyelv egyszerűen nyerőgépnek hívja, a jog azonban szűkebben fogalmaz: arról, hogy egy konkrét berendezés ide tartozik-e, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) dönt. A szócikk a kötelező kifizetési szabályt, az üzemeltetés helyét és a leggyakoribb összetévesztéseket írja le.
Hogyan számolják a kötelező kifizetési arányt
Az Szjtv. 26. § (4) bekezdése két, egymással vagylagos módszert ír elő arra, hogy a gépnek a befizetett tétekből mekkora részt kell nyereményként visszaadnia. A törvény szövege szerint a pénznyerő automatának „100 000 játékonként az összes tét legalább 80%-át, vagy a normális eloszlás sűrűségfüggvényének megfelelően, az összes tét legalább 85%-át legalább 95%-os valószínűséggel nyereményként ki kell adnia”.
Az első módszer egyszerű arányszám: ha 100 000 játék alatt a tétek összege 10 millió forint, a kifizetett nyereményeknek ugyanezen játékszám alatt el kell érniük legalább 8 millió forintot.
A második módszer valószínűségi feltétel, amelynél a gép matematikai modelljéből kell kimutatni, hogy a kifizetés legalább 95 százalékos valószínűséggel eléri az összes tét 85 százalékát. Egyik szabályból sem következik, hogy egy játékos egy ülés alatt visszakapja a tétjei 80 százalékát, mert a küszöb a teljes játékszámra vonatkozik, és az egyéni eredmény ettől bármelyik irányban jelentősen eltérhet. A rövid távú veszteség tehát önmagában nem bizonyítja, hogy a gép a törvényes arány alatt fizet.
A megfelelést a mérésügyi hatóság által kiállított hitelesítési bizonyítvány igazolja, amelyet az SZTFH a pénznyerő automata játéktervének módosításakor is bekér a szervezőtől.
Hol üzemelhet pénznyerő automata Magyarországon
Az Szjtv. 26. § (3) bekezdése szerint „pénznyerő automata kizárólag játékkaszinóban üzemeltethető”, és egy játékkaszinó-egységben csak egy gazdasági társaság üzemeltethet ilyen gépeket. A II. kategóriájú játékkaszinóban legfeljebb 300 gép működhet, az I. kategóriába pedig az SZTFH tájékoztatása szerint az a kaszinó tartozik, amelyben legalább 1000 pénznyerő automata és legalább 100 játék- vagy kártyaasztal üzemel.
A régi és az új szabály egymás mellé téve mutatja a változást. A 2012. évi CXLIV. törvény előtt a gépek játéktermekben és elektronikus kaszinókban is működhettek, a módosító törvény 5. §-a óta viszont a (3) bekezdés kizárólag a játékkaszinót nevezi meg, a korábban kiadott játékterem-engedélyek és gépüzemeltetési engedélyek pedig hatályukat vesztették. Vendéglátóhelyen, ahol korábban gyakran állt nyerőgép, azóta pénznyerő automata jogszerűen nem üzemelhet.
Az átmeneti idő és kártalanítás nélkül bevezetett tilalmat az Európai Unió Bírósága a C-98/14. számú ügyben a szolgáltatásnyújtás szabadsága korlátozásának minősítette.
Engedély nélküli üzemeltetés megállapítása esetén a települési önkormányzat jegyzője az üzletet legalább 30 napra, ismételt jogsértésnél legalább 90 napra ideiglenesen bezáratja.
Mivel tévesztik össze a pénznyerő automatát
A leggyakoribb tévedés az, hogy az online kaszinók slotjait is pénznyerő automatának tekintik. Az Szjtv. 26. § (1) bekezdése berendezésről szól, az online kínálatot a törvény a távszerencsejáték külön szabályai szerint kezeli, és az SZTFH pénznyerő automatákról szóló tájékoztatója kizárólag a játékkaszinóban működő gépekkel foglalkozik.
Az online slot mellett feltüntetett RTP a játékfejlesztő által közölt elméleti visszafizetési arány, amelynek értéke játékonként, sokszor szervezőnként is eltér, és amelyre az SZTFH nem tesz közzé egységes alsó határt. Külföldi engedélyes szervezőnél, például máltai licenc esetén, a feltüntetett arányt az engedélyt kiadó állam szabályai szerint kell értékelni, míg a 80 százalékos magyar küszöb a hazai játékkaszinóban üzemelő berendezésre vonatkozik. A két szám ezért nem hasonlítható össze egy az egyben, még ha mindkettő a tétek visszafizetett hányadát fejezi is ki.
A másik összetévesztés a szórakoztató játékautomata, például a flipper vagy az asztali foci, amely nem tartozik a 26. § (1) bekezdésének hatálya alá, és bejelentéssel gyakorolható gazdasági tevékenységként üzemeltethető. Vitás esetben a minősítésről itt is a szerencsejáték-felügyeleti hatóság dönt.
Amit az olvasói kérdéseknél elsőként nézek, az a gép helye, mert a kaszinón kívül pénzt kifizető berendezés a hatályos szöveg szerint engedélyt sem kaphat.
