Szerencsejáték-szervező jelentése
A szerencsejáték-szervező az a jogalany, amely a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) 1. § (3) bekezdésében felsorolt tevékenységek valamelyikét végzi, és ehhez a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) engedélyével rendelkezik. A játékos vele köt szerződést a játékban való részvételre, és a törvény őt terheli a felelős játékszervezés kötelezettségeivel.
A fogalom tehát jogalanyt jelöl, nem weboldalt vagy márkanevet: egy online kaszinó mögött az a társaság a szervező, amelynek nevén az engedély szerepel.
Mit jelent a fogalom a törvény szerint?
Az Szjtv. 1. § (1) bekezdése szerint szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz vagy vagyoni érték fejében nyereményre válhat jogosulttá, és a nyerés vagy a vesztés „kizárólag, vagy túlnyomó részt a véletlentől függ”. A (2) bekezdés a fogadást is szerencsejátéknak minősíti. Szervező az, aki ilyen játékot a játékosok számára elérhetővé tesz és lebonyolít.
Az 1. § (3) bekezdése sorolja fel, mi minősül szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenységnek: a sorsolásos játék, a játékkaszinó és az online kaszinó működtetése, a kártyaterem üzemeltetése, a távszerencsejáték, továbbá a lóversenyfogadás és a törvényben meghatározott egyéb tevékenység. A 2. § (2) bekezdése szerint ehhez – a törvényben meghatározott kivétellel – a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye szükséges. Ezt a hatósági jogkört az 1. § (5) bekezdése alapján az SZTFH gyakorolja, amely az engedély kiadásakor a 2. § (3) bekezdése szerint a biztonságos lebonyolításhoz szükséges személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket vizsgálja.
Az engedély nélkül működő szolgáltató a törvény szóhasználatában tiltott szerencsejáték-szervező tevékenységet folytat.
Magyar és külföldi engedélyes szervező
A 2. § (2a) bekezdése határozza meg, mikor terjed ki a törvény egy szolgáltatásra: ha a játékot Magyarországon szervezik, ha a játékos Magyarország területén vesz részt, vagy ha a szolgáltatás magyarországi igénybe vevők felé irányul. Az utóbbira a törvény két példát hoz, a magyar nyelvű hozzáférést és a magyarországi reklámot.
A külföldi hatóság, például a máltai szabályozó engedélyének érvényességéről a kiadó állam joga dönt, az Szjtv. szövege azonban ilyen engedélyt az SZTFH engedélyével egyenértékűként nem említ. A 2. § (7) bekezdése szerint Magyarországon nem folytatható értékesítési, szervező vagy közvetítő tevékenység olyan szerencsejátékban, amelynek szervezésére a hatóság nem adott engedélyt, akkor sem, ha a játékot külföldön szervezik. A különbség a játékosvédelemben a legélesebb, mert az 1. § (6c) bekezdése szerint a játékosvédelmi nyilvántartásba kizárólag az SZTFH engedélyével rendelkező szervezők tekinthetnek be. A külföldi engedélyes szervező így a jelentős önkorlátozó nyilatkozatot tett játékosok adataihoz a törvény alapján nem fér hozzá.
Az engedélyesek nyilvántartását az SZTFH a 2. § (2d) bekezdése alapján a honlapján közzéteszi, online kaszinónál és távszerencsejátéknál az engedélyezett doménnévvel együtt.
Ki szervezhet milyen szerencsejátékot?
A táblázat azt mutatja, hogy az Szjtv. az egyes játéktípusoknál kinek engedi meg a szervezést. Minden sor a hivatkozott bekezdés szövegén alapul, saját besorolást nem tartalmaz.
| Játék típusa | Ki szervezheti | Szjtv. hivatkozás |
|---|---|---|
| Számsorsjáték | Kizárólag az állami játékszervező | 3. § (3) |
| Fogadás, főszabály szerint | Kizárólag az állami játékszervező | 3. § (3) |
| Játékkaszinó | Állami játékszervező vagy koncessziós jogosult | 3. § (1) |
| Online kaszinó | Hazai kaszinókoncesszió jogosultjának társasága | 3. § (1b) |
| Kártyaterem | Liberalizált, SZTFH-engedéllyel | 2. § (1)–(2) |
| Távszerencsejáték | Liberalizált, SZTFH-engedéllyel | 2. § (1)–(2) |
A szervező kötelezettségei és gyakori tévesztések
Az 1. § (5a) bekezdése a szerencsejáték-szervezőt a felelős játékszervezés elvének követésére kötelezi. A törvény ennek tartalmát példálózva sorolja fel, köztük a túlzásba vitt játék ártalmairól szóló tájékoztatást, a sérülékeny személyek hozzáférésének korlátozását, a kitiltás esetén alkalmazandó panaszkezelést és a figyelmeztető, önkorlátozó játékfunkciók biztosítását.
Az 1. § (5b) bekezdése szerint 18 éven aluli személy – a 16. § szerinti, nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék kivételével – nem vehet részt szerencsejátékban, és ennek biztosítása szintén a szervező feladata. A 2 millió forintot meghaladó nyereményről a szervező a játékos kérésére igazolást köteles kiadni az 1. § (8) bekezdése szerint, amely a levont személyi jövedelemadó összegét is tartalmazza. Online kaszinónál és távszerencsejátéknál a (10) bekezdés a tényleges nyereményt a játékosi egyenlegről történt kifizetések és az egyenlegre történt befizetések különbözeteként számítja, a legutóbbi igazolás kiadása óta eltelt időszakra.
Mivel keverik össze?
A szervező nem azonos a játékokat fejlesztő szoftverszolgáltatóval, és a weboldal márkaneve sem maga a szervező. A részvételre szóló szerződés a játékos és az engedélyben megnevezett társaság között jön létre, ezért a játékossal szembeni kötelezettségek is ezt a társaságot terhelik.
Az affiliate oldal vagy a reklámozó szintén nem szervező, hiszen a 2. § (7) bekezdése a közvetítő tevékenységet külön nevesíti.
