Békéltető testület szerencsejáték-vitákban
A békéltető testület a vármegyei, illetve a fővárosi kereskedelmi és iparkamarák által működtetett független testület, amely a fogyasztó és a vállalkozás közötti fogyasztói jogvitát bírósági eljáráson kívül, a fogyasztó számára ingyenesen rendezi. Szerencsejáték-ügyben akkor jön szóba, amikor a játékos panaszát a szervező elutasította vagy nem orvosolta, és a vitát nem kívánja azonnal bíróság elé vinni. Az eljárás elsődleges célja az egyezség, ennek hiányában a testület kötelező határozatot hoz vagy ajánlást tesz.
Mikor és hogyan indul a békéltető eljárás
Az eljárás megindításának feltétele, hogy a fogyasztó előbb közvetlenül a vállalkozással kísérelje meg a panasz rendezését, és csak ennek sikertelensége után forduljon a testülethez. Szerencsejáték-szervezőnél ez a szervező saját panaszkezelési csatornáját jelenti, amelynek írásos nyoma később bizonyítékként csatolható.
A kérelemben szerepelnie kell a fogyasztó nevének és lakóhelyének, a vállalkozás nevének és székhelyének, a panasz leírásának a bizonyítékokkal, valamint annak a nyilatkozatnak, hogy a közvetlen rendezést a fogyasztó megkísérelte. Ugyanígy tartalmaznia kell az ügy eldöntésére irányuló kifejezett indítványt; hiányos kérelem esetén a testület hiánypótlásra szólít fel, az eljárás pedig attól az időponttól indul, amikor a kérelem hiánytalanul beérkezett.
2024. január 1-jétől a békéltető testületek regionális alapon működnek, és főszabály szerint a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti testület illetékes, bár a fogyasztó a kérelmében más testületet is megjelölhet.
Ugyanettől a naptól a meghallgatás főszabályként online zajlik, kivéve, ha a fogyasztó személyes meghallgatást kér.
Határidők a békéltető testületi eljárásban
Az alábbi táblázat a fogyasztóvédelmi hatóság és az Európai Fogyasztói Központ által közzétett eljárási határidőket foglalja össze, abban a sorrendben, ahogyan a felek az eljárás során találkoznak velük.
| Eljárási lépés | Határidő | Kötelezett | Kezdőnap |
|---|---|---|---|
| Hatáskör és illetékesség vizsgálata | 8 nap | Testület elnöke | Hiánytalan kérelem beérkezése |
| Válaszirat megküldése | 8 nap | Vállalkozás | Értesítés kézbesítése |
| Az eljárás befejezése | 90 nap, legfeljebb +30 nap | Eljáró tanács | Eljárás megindulása |
| Hatályon kívül helyezés kérése | 15 nap | Bármelyik fél | Döntés kézbesítése |
| Teljesítés vagy elmaradás jelzése | 15 nap | Vállalkozás, illetve fogyasztó | Teljesítési határidő lejárta |
| Nem teljesített ajánlás közzététele | Legkorábban 60 nap | Testület | Ajánlás kézbesítése |
Kötelezés, ajánlás és a kétszázezer forintos határ
Ha a felek között egyezség jön létre, és az megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja, és a jóváhagyott egyezség bírósági úton kikényszeríthető. Egyezség hiányában a döntés típusát az határozza meg, hogy a vállalkozás tett-e alávetési nyilatkozatot, vagyis elfogadta-e a tanács döntését magára nézve kötelezőnek.
Alávetés esetén megalapozott kérelemre kötelezést tartalmazó határozat születik, amelyet nem teljesítés esetén a bíróság végrehajtási záradékkal láthat el. 2024. január 1-jétől a tanács alávetési nyilatkozat nélkül is hozhat kötelezést, ha a kérelem megalapozott, és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye sem a kérelemben, sem a határozat meghozatalakor nem haladja meg a 200 000 forintot. E fölött, alávetés hiányában, a tanács csak ajánlást tehet, amelynek nem teljesítése esetén a testület a vita rövid tartalmát a fogyasztó neve nélkül nyilvánosságra hozhatja.
A határ az igényre vonatkozik, nem a játékszámla egyenlegére.
Egy visszatartott, 150 000 forintos kifizetés miatti vita tehát az új szabály szerint kötelezéssel is zárulhat, míg egy 500 000 forintos igénynél az eredmény alávetés nélkül legfeljebb ajánlás. A Szerencsejáték Zrt. panaszkezelési tájékoztatója szerint a társaság a békéltető testület eljárását igénybe veszi, általános alávetési nyilatkozatot azonban nem tett; más szervezők gyakorlatáról összesített adat nem áll rendelkezésre, ezért ezt szervezőnként, a panaszkezelési szabályzatból kell kiolvasni.
Mivel tévesztik össze: hatóság, bíróság, EFK
A békéltető testület nem hatóság, ezért bírságot nem szab ki, és engedélyügyben sem dönt. A szerencsejáték szervezésének engedélyezése és felügyelete a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) feladata, amely a szerencsejáték-reklámok felügyeletében fogyasztóvédelmi hatóságként is eljár. Ha a vállalkozás megszegi együttműködési kötelezettségét, például nem küld válasziratot vagy nem vesz részt a meghallgatáson, a testület a fogyasztóvédelmi hatóságot értesíti, és a bírságot ez utóbbi szabja ki.
A bírósággal sem azonos: a testület döntése nem érinti a fogyasztó jogát, hogy igényét utóbb bírósági eljárásban érvényesítse, a döntés pedig csak szűk körben, jellemzően eljárási szabálysértés vagy hatáskör hiánya miatt támadható meg a testület székhelye szerinti törvényszéknél. Ha viszont ugyanabban az ügyben már per van folyamatban, vagy jogerős ítélet született, a tanács az eljárást érdemi döntés nélkül megszünteti.
Külön kell kezelni a magyar és a külföldi engedélyes szervezőt.
A magyarországi székhelyű szervezőre a fogyasztóvédelmi törvény együttműködési kötelezettsége közvetlenül vonatkozik, a külföldi székhelyű, például máltai engedéllyel működő szervező esetében viszont arról, hogy a magyar testület döntése hogyan érvényesíthető, nyilvános hatósági adatot nem találtunk. Határon átnyúló uniós fogyasztói vitában az Európai Fogyasztói Központ Magyarország nyújt tájékoztatást és segítséget, amely szintén nem dönt az ügy érdemében.
