Közelvesztés (near miss)

Egy online nyerőgépen a pörgetés eredményét a véletlenszám-generátor (RNG) dönti el abban a pillanatban, amikor megnyomod a gombot. A tárcsák forgása ezután már csak a kész eredményt mutatja meg, így a „majdnem” semmilyen értelemben nem volt közelebb a nyeréshez, mint egy teljesen üres kör.

A közelvesztésnek nincs önálló képlete, és a játék sem írja ki számként.

Amit meg lehet érteni, az a háttere. A szimbólumok a tárcsákon nem egyenlő súllyal szerepelnek: a fizikai tárcsás gépeknél a 22 látható megállási pontot gyakran egy jóval nagyobb, nagyjából 128 elemű virtuális tárcsára képezik le, így a ritka szimbólum mellé sok üres pozíció kerülhet. Ettől a vezető szimbólum gyakrabban látszik a nyerővonal mellett, mint rajta. A videós nyerőgépek minden megállási pontot megmutatnak forgás közben, és ha az alapjáték és a bónuszkör tárcsái eltérnek, ezt a játékszabály jellemzően jelzi. Az adott játék pontos súlyozását a szolgáltatók általában nem teszik közzé, ezért erre nincs egységes, ellenőrizhető adat.

Példa forintban

Tegyük fel, hogy 200 Ft-os téttel játszol, és a bónuszkörhöz három scatter kell. Két scatter leesik, a harmadik egy pozícióval lejjebb áll meg. Ebből a körből 200 Ft veszteséged lett, pontosan annyi, mint egy szimbólum nélküli pörgetésből. Egy 20 000 Ft-os keret ennél a tétnél 100 pörgetésig tart, ha közben semmi nem fizet, és a látott közelvesztések száma ezen egy körrel sem változtat.

A legismertebb terep a nyerőgép, de a jelenséget először kaparós sorsjegyeken írták le. Reid azt figyelte meg, hogy ezeken a három egyező szimbólumból kettő gyakrabban jelenik meg, mint ami a puszta véletlenből adódna.

Az online slotokon a közelvesztés két tipikus formája a bónusz előtt megálló két scatter és a négy tárcsán át tartó nyerősor, amelyből éppen az ötödik szimbólum hiányzik. Asztali játékban is van megfelelője: rulettnél a golyó a megtett számod szomszédjába esik. Ott viszont nincs tárcsasúlyozás, a szomszéd szám ugyanakkora eséllyel jön ki, mint bármelyik másik a keréken.

Az új-dél-walesi GambleAware oldalán közzétett kutatás szerint a tapasztalatlan játékosok egy vagy öt nyerővonalon felismerik a közelvesztést, 20 vonalnál viszont már nem.

A sokvonalas gépeken tehát kevésbé feltűnő a jelenség. Ahol a játékos észreveszi, ott az agyi vizsgálatok szerint ugyanazok a jutalmazási területek aktiválódnak, mint nyerésnél, és erősebb a késztetés a folytatásra. Egy újabb, 40 résztvevős fMRI-kísérletben ez a késztetés akkor volt nagyobb, amikor a tétet a játékos maga választotta, és nem a gép állította be automatikusan.

A közelvesztés legközelebbi rokona az álcázott veszteség (angolul loss disguised as win, LDW). Ez az a kör, amikor a gép nyereményt jelez, villog és hangot ad, de a kifizetés kisebb a tétnél: 200 Ft-os tétre 80 Ft-ot kapsz vissza, vagyis 120 Ft-tal kevesebbed lett. A két jelenség egymás tükörképe, mert az LDW nyerésnek álcázott veszteség, a közelvesztés pedig olyan veszteség, amely a nyerés közelségét sugallja.

A másik gyakori tévedés az a hiedelem, hogy a közelvesztés jelzés: a gép „melegszik”, és hamarosan fizet. Ez nem igaz.

Minden pörgetés független az előzőtől, az RNG nem emlékszik arra, mi esett le egy körrel korábban. A közelvesztés az RTP-n sem változtat: ha egy játék RTP-je például 96%, a hosszú távú visszatérítése ugyanannyi marad, akár tíz közelvesztést láttál egymás után, akár egyet sem. Azt pedig, hogy rövid távon mennyire ingadozik a kereted, a volatilitás határozza meg, amelyet a szolgáltatók a játék adatlapján szoktak feltüntetni. Ugyanaz a játék több RTP-változatban is futhat, ezért a pontos értéket mindig az adott kaszinóban megnyitott játék szabályzatában érdemes megnézni.

Felelős játék szempontjából a tanulság egyszerű: az előre rögzített keret és játékidő a „majdnem” pillanatában is ugyanúgy érvényes, mint bármikor máskor.