Bírósági korlátozás a szerencsejátékban
A bírósági korlátozás az a játékosvédelmi tilalom, amely kizárja a kaszinójátékból és a távszerencsejátékból azt, akinek cselekvőképességét a bíróság gondnokság alá helyezéssel teljesen vagy a szerencsejátékra kiterjedően részlegesen korlátozta.
A tilalom egy gondnoksági per következménye, így sem a szervező mérlegelésén, sem a játékos saját vállalásán nem múlik. A betartatás a szervező kötelezettsége, a szükséges adatot pedig az SZTFH által vezetett játékosvédelmi nyilvántartás biztosítja.
Jogszabályi alap: az Szjtv. 1. § (6) bekezdése
Az 1991. évi XXXIV. törvény 1. § (6) bekezdése szerint „nem vehet részt” játékkaszinóban és kártyateremben szervezett szerencsejátékban, online kaszinójátékban és távszerencsejátékban az, akit a bíróság teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett. Ugyanez vonatkozik arra, akinek cselekvőképességét a bíróság a szerencsejátékokkal összefüggő jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozta.
A részleges korlátozás csak akkor számít, ha az ítélet ügycsoportként kifejezetten a szerencsejátékot jelöli meg.
Az értesítéstől a regisztrációs szűrésig
A (6a) bekezdés szerint az elsőfokú bíróság a jogerő beálltától számított 8 napon belül értesíti a hatóságot, másodfokú eljárásnál a határidő az iratok visszaérkezésétől fut. A hatóság ezután a személyt a játékosvédelmi nyilvántartásba veszi, és ott külön jelöli, hogy a korlátozás bírósági határozaton alapul.
Az SZTFH engedélyével működő szervező a regisztrációkor és a belépéskor lekérdezi a nyilvántartást, találat esetén pedig nem engedi a játékost a szerencsejátékhoz.
Külföldi engedélyes szervezőnél ez másképp alakul. A (6c) bekezdés alapján a nyilvántartásba kizárólag az SZTFH engedélyével rendelkező szervezők tekinthetnek be, így egy például máltai engedéllyel működő oldal ebből a forrásból nem értesül a magyar ítéletről. Ettől a magyar játékosok kiszolgálása nem válik jogszerűvé, mert a 2. § (7) bekezdése szerint hatósági engedély nélküli szerencsejátékra Magyarországon szervező vagy közvetítő tevékenység nem folytatható.
Bírósági korlátozás, önkorlátozás és kitiltás egymás mellett
A bírósági korlátozást leggyakrabban a jelentős önkorlátozó nyilatkozattal és a szervezői kitiltással keverik össze, pedig a döntéshozó és az időtartam mindháromnál eltér.
Az adatok az Szjtv. 1. §-ából és a Szerencsejáték Zrt. önkorlátozásról szóló tájékoztatójából származnak.
| Korlátozás típusa | Ki dönt | Időtartam | Nyilvántartás helye | Feloldás módja |
|---|---|---|---|---|
| Teljesen korlátozó gondnokság | Bíróság, perben | A gondnokság megszűnéséig | SZTFH játékosvédelmi nyilvántartás | Bírósági döntéssel |
| Részleges, szerencsejátékra kiterjedő gondnokság | Bíróság, perben | A gondnokság megszűnéséig | SZTFH játékosvédelmi nyilvántartás | Bírósági döntéssel |
| Jelentős önkorlátozó nyilatkozat | A játékos | 1, 3 vagy 5 év | SZTFH játékosvédelmi nyilvántartás | 1 év: nem vonható vissza; 3 és 5 év: 2 év után |
| Szervezői kitiltás | A szervező | Eseti vagy legfeljebb 5 év | A szervező saját nyilvántartása | Panasz a szervezőnél |
Amit a bírósági korlátozás nem enged meg
A részlegesen korlátozott személy jognyilatkozatához a Ptk. 2:20. §-a szerint a gondnok hozzájárulása szükséges, az Szjtv. 1. § (6) bekezdése viszont a szerencsejátékra ilyen kivételt nem fogalmaz meg.
A gondnok beleegyezése ezért nem nyitja meg sem a kaszinót, sem a fogadási fiókot. Az önkorlátozással szemben ez a tilalom nem jár le magától, és a játékos kérésére a szervező sem oldhatja fel. A korlátozás megszűnése után a hatóság az adatokat a (6e) bekezdés szerint még 6 évig kezeli.
Olvasói leveleknél elsőként azt kérdezem vissza, hogy bírósági ítélet vagy saját nyilatkozat áll-e a tiltás mögött, mert a kettő feloldása egészen más úton halad.
